Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner
2024. április 23. 15:05 Múlt-kor
„Nem azért festettem, hogy megértsék, hanem hogy megmutassam: miféle színjáték ez. A matrózokkal az árbochoz köttettem magam, hogy megfigyelhessem. Négy órán keresztül voltam odaerősítve, és azt hittem, nem élem túl” – William Turner így válaszolt a Hóvihar című 1842-ben festett képét érő kritikákra. Habár az angol romantika egyik legnagyobb festője volt, életpályájának utolsó szakaszában már egyre kevesebben értették a modern festészet, elsősorban az impresszionizmus előfutárának tekinthető műveit.
Korábban
Joseph Mallord William Turner 1775. április 23-án Londonban született. Borbély és parókakészítő apjának köszönhetően a család az alsó-középosztályhoz tartozott. A gyermek William azonban nem sokat koptatta az iskolapadot, ha hinni lehet a krónikáknak olvasni is apja tanította meg otthonukban. Turnert tulajdonképpen nem érdekelte más, csak a művészet.
Tehetségét már igen korán kiaknázták, hiszen édesapja a fodrászüzletének kirakatában helyezte el fia nagy becsben tartott rajzait, amelyeket rendszerint az oda betérő kuncsaftok néhány schillingért megvásároltak. Az elhivatott tinédzsert 14 éves korában felvették Anglia legrégebbi és legnevesebb művészeti iskolájába a londoni Királyi Művészeti Akadémiára, ahol egy évvel később már kiállították vízfestményeit. 1807-ben professzori címet kapott, és 1837-ig perspektívát tanított az Akadémián.
Korának egyik legeredetibb tájképfestője volt, rengeteget utazott, svájci, itáliai és franciaországi élményeiről vázlatokat és festményeket készített. A természet a képein egy különös, sokszor megzabolázatlan erőként mutatkozik, egyszerre fenséges és félelmetes, a táj tele van szenvedéllyel.
A Halászok a tengeren (1796) című képe volt az első, amelyet kiállított a Royal Academy
Turnert elvarázsolta az elemek hatása, az atmoszféra, a víz és a fény játéka és az általuk életre keltett színek. Festményein sokszor ezeket helyezi előtérbe, a tárgyak és a személyek csak statiszták a fény, pára és köd keltette színes mágiában.
Turner munkái az 1830-as évektől egyre inkább elszakadtak a romantika természetábrázolásától. Festményein a színek és a fény dominált, amelyek az 1840-es évekre abszolút uralmat szereztek képein, ahol a tárgyak sokszor csak körvonalakban voltak jelen. Késői munkái már absztrakt alkotások voltak, az impresszionizmus előfutárai. Nem csoda, ha korában többnyire értetlenül álltak képei előtt.
Hóvihar (1842)
A Hóvihar című művére sokan úgy tekintettek, mint egy falfesték és szappanhab elegyéből gyúrt káoszra. Persze akadtak olyanok is, akik meglátták benne a zsenit, kortársa John Constable például így nyilatkozott festő kollegájának munkáiról: „Olyan, mintha színes gőzzel festene, oly tünékeny, oly légies”.
Turner életének utolsó éveit magányosan töltötte, nem kereste az emberek társaságát. Kiállításait követetően szinte szenvedett, nagyon nehezen vált meg képeitől. Vevőknek gyakorta hosszú ideig kellett győzködnie az egyre jobban befelé forduló mestert, aki 1851. december 19-én búcsúzott az árnyékvilágtól.
Műveit hazájának adományozta. A rengeteg képből csak néhányat állított ki a brit Nemzeti Képtár (National Gallery). A többi, a kortárs szemlélő számára megfoghatatlan alkotás eltűnt a képtár raktáraiban. Turner munkásságának korát meghaladó zsenialitását két évtized múltán a francia impresszionizmus egyik nagyágyúja Claude Monet fedezte fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.